A megújuló technológiákról az egyik legjobb összefoglalást itt találja: 

                                    

 
A megújuló energiaforrásokról általában pedig az alábbiakban olvashat:

A Föld meglévő nyersanyag vagy energia készletének pontos mértékét nem ismerjük és így a felhasználás jelenlegi vagy prognosztizált értékével sem tudjuk biztosan kiszámítani (még megbecsülni sem), hogy mennyi ideig elegendő az igények fedezésére. Az azonban biztos, hogy a korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti kötelességünk.
Erre elvileg két lehetőség kínálkozik. Az egyik lehetőség, hogy energia igényünket csökkentjük, vagy az igényeket kevesebb energia felhasználásával elégítjük ki. A meglévő energiakészletek védelmére a másik lehetőséget a megújuló energiaforrások minél szélesebbkörű felhasználása jelenti.

Minden energiával foglalkozó szakember tudja, hogy egy zárt rendszer anyag és energiatartalma állandó és csak külső forrásból bővíthető

A Földön kívüli külső forrásként mai ismereteink szerint egyedül a Nap bír jelentőséggel.

Minthogy a naptól származó energia napról napra megújítható, ezért ezeket energiaforrásokat megújuló energiaforrásoknak hívjuk.

A Nap energiája közvetlenül sugárzás útján, vagy közvetve a biomasszában, a szél, a víz és a geotermikus energiában áll rendelkezésünkre.

A geotermikus energia esetében a Nap energiájával való kapcsolat nem egyértelmű, mert a földből nyert energia egy része a Föld belsejéből, a Föld meglevő készletéből származik,de ennek az energiának a környezetbe való kisugárzása a napsugárzással függ össze. Így végül is joggal sorolható ez az energiaforrás is a megújuló energiaforrások közzé.

A megújuló energiaforrások alternatívát kínálnak az energiakészletek (fosszilis energiahordozók) elhasználásának mérséklésére, ezért a megújuló energiaforrásokat nevezik alternatív energia forrásoknak is.

A megújuló energiaforrások alkalmazásának szükségességét eddig a meglévő energia készletekkel való takarékosság szempontjából vezettük le. Van azonban ennek a kérdésnek egy ennél fontosabb indoka is, a környezetünk védelme.

A Nap állandó energiamennyiséget jelent a Föld számára. Ez az energiamennyiség 17.000-szer nagyobb mint az emberiség teljes energia felhasználása. Ez az óriási energia mennyiség, mely a Naptól a Földre kerül, a Föld atmoszférájába jutva a vizekben és a biomasszában tárolódik, és aztán végül is, mint hő a világűrbe kerül vissza.

A Föld légterében levő gázok hatása az atmoszférában hasonló, mint az üvegházakban. A gázok lehetővé teszik a Nap rövidhullámú sugárzásának bejutását és megakadályozzák a hosszúhullámú meleg sugárzását a kozmoszba, ezáltal alakul ki a tároló hatás.

Ezek a gázok mint a szén-dioxid, a metán fluor-klor-szénhidrogének, a vízgőz, hasonló hatást fejtenek ki, mint az üveg az üvegházban ezért is nevezik üvegházhatásnak.

Az energia felhasználás állandó növekedése következtében, az üvegház gázok vészjóslóan gyorsan növekedtek. Minden év, mely hatékony ellenintézkedés nélkül múlik el, megfordíthatatlan következményekkel jár. Környezettechnika (Barótfi, 2000)

A fosszilis energiahordozók növekvő mértékű felhasználása következtében egyre csökkentjük a meglévő készleteket és fokozottan szennyezzük környezetünket. Arról nem is beszélve, hogy így ezekhez az energiaforrásokhoz egyre drágábban juthatunk hozzá.

Egyedüli kiút ebből a kritikus fejlődésből a szén, az olaj, a gáz, felhasználásának csökkentése. Amelyre tökéletes megoldás az alternatív energiák egyre kiforrottabb felhasználása.